Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mátyás király

2008.01.15

Hunyadi Mátyás (Mátyás király, Corvin Mátyás, „az igazságos Mátyás király”; Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.), I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. Neve latinul és németül Matthias Corvinus.

Mátyás szülei: apja Hunyadi János (1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga, meghalt – Kaprinay szerint – 1484 körül, Salamon szerint pedig valószínű, hogy már 1483. április 25-én nem volt az élők sorában.

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt, és hogy ez is kapcsolatba hozható a névvel. Más elképzelés szerint Mátyás kedvenc állata a holló. Erre utaló emlék egy krónikában található. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.

Hunyadi János kisebbik fia. Hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanitók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be e tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyás, sokoldalú érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház és államjogra, művészetekre és latinra. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasta Nagy Sándor bátorságát, Hannibál ravaszságáról szoló elbeszéléseket. Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon a családi fészekben töltötte.

Mátyás király pecsétje és aláírása
Mátyás király pecsétje és aláírása
Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei Thuróczy János krónikájának első oldalán
Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei Thuróczy János krónikájának első oldalán

Bátyja kivégzése után, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulálását. A tesvérétől támogatott Szilágyi Mihály, támadásai következtében zürzavar támadt az országban, a nagyobb várurak javainak pusztulását okozták, a király hatalma és népszerüsége egyre csökkent, ezért, hogy helyzetét és maga javát kihasználja, elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, tuszként magával vitte Hunyadi Mátyást. Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvöjére készülő királyt, váratlanul a halál elragadta, Mátyás esélyei megnövekedtek.

Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kisérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos hive is csatlakozott. Az előre kialkudott váltságdíj lefizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A diszes csapat, Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.

A király halála után nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választják, ám Szilágyit öt évre kormányzóvá teszik.

1463-ban Mátyás megköti Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, melynek értelmében a.) 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestől a Szentkoronát, amellyel 1464. március 29-én Székesfehérváron meg is koronáztatja magát. Ezen kívül b.) a török elleni harc közös célként jelenik meg az egyezségben, valamint c.) ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli majd. Később a Habsburgoknak ez a kitétel szolgáltatta az első jogalapot hatalmi igényükhöz.

Aragóniai Beatrix
Aragóniai Beatrix

Azonban uralkodása kezdetén Mátyás leszámolt mindkét főúri párttal. (Szilágyit, akinek koronáját köszönhette, be is záratta.) Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás„ máig élő népi legenda alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját.

Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.

1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót (1490-1516) választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

Külpolitikája

Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő tartományokat. Később azonban inkább a békére törekedett, ennek érdekében, amennyire lehetett, kész volt az együttműködésre is. Hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni. Ehhez a keresztény Európa jelentős részét magában foglaló Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amelyek igénybevételéhez császárrá kellett választatnia magát. Diplomáciája is ezt célozta. 1483-ban elfoglalta Alsó-Ausztriát, 1485-ben Bécset, a királyi székhelyet is ide helyeztette át.

Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált. Hibásan, ugyanis a románok II. Vlad-ot, Vlad Ţepeş apját emlegették mint Vlad Dracul (Vlad, az ördög).

 Híres mondása

Bella gerant alii, at tu, felix Austria, nube: „Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria” – ezt Mátyás III. Frigyesről mondta, aki országát nem vitézségével, hanem családi összeköttetések teremtése révén gyarapította.

Kép:Kugowitz Manó által rajzolt térkép Magyarországról Mátyás király halálakor.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tomi2_hu@hotmail.com

(Bukowsky Tamás, 2010.05.09 18:56)

A következőt írták:"A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául." Na most ez már önmagában ellentmondás. Ha acsalád címerében eleve benne volt a holló, akkor miért is kellett Mátyásnak ezt címerállatul választania? Na ez történik, mikor a tények elhallgatása mellett megy a mellébeszélés. Ugyanis Hunyadi Jánosnak Vajk csak a nevelőapja volt, az édesapja Zsigmond magyar király! Ezt Mátyás is így tudta, és mikor Morzsinai Erzsébet testvérbátyjával és kisfiával, a kis Jánoskával a Zsigmondtól kapott gyűrűvel együtt ment fel Budára, a gyűrűt elragadta egy holló, amit bátyja lenyilazott, de úgy, hogy a holló nem halt meg, de a gyűrű meglett. Na innen a Hunyadi család címere. És Mátyás címerébe be sem tehette volna az ún. árpádsávot, ha nem lett volna a Turul-dinasztiához származásilag köze. De mivel Zsigmond anyai ágon "árpádházi" vérrel rendelkezett, Mátyás pedig Zsigmond unokája volt, így nem volt akadálya a címerhasználatnak! Persze annak semmi jelentősége, hogy az ún. akadémikusok miket hazudoznak ezügyben, elég csak arra gondolni, Szent Korona ügyben mennyi hazugság látta meg a napvilágot (utoljára a Fábry Showban is). Merjünk nagyok lenni, és büszkék, hogy a középkori európa minta-királysága voltunk és az akkori világ közepe voltunk!!!

drszabo2007@gmail.com

(Dr Szabó László, 2008.12.15 15:34)

Nagyon örülök a honlapjuknak!
Ezek az apró jelek - mint pl. az Önök megjelenése - hogy mégis csak létezik Magyarország...
Apró ítészeti (kritikai) megjegyzésem:
A képek a szövegre csúsztak, ez rontja az élvezhetőségüket... (Mozillában)
Tisztelettel:
Dr Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító
www.ujszeged.hu