A hunok
A Hunok
A hunok eredete
Eredetük pontosan nem ismert, de feltételezések szerint a hiungnuk leszármazottai lehettek, akik fél évezreden át uralták Belső-Ázsia keleti területeit. (Kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, közelítő mai kiejtés: hsziungnu.) A hiungnuk birodalma az i. e. 3. évszázadtól a 2. évszázadig állt fenn. Állandóan hadban álltak a kínai seregekkel, ami a kínai nagy fal felépítéséhez is vezetett. A korai Han-dinasztia uralkodója végül legyőzte őket, és ekkor két részre bomlott a hiungnu törzsszövetség. A nyugati águkból származhattak a hunok.
A hun népnév elsőként egy 311-es nomád támadásról szóló szogd nyelvű krónikából ismeretes. A 350-es években Közép-Ázsia vagy korabeli nevén Tokharisztán területét egy hódító nomád nép vette birtokába. Uralkodói a Baktriában veretett görög nyelvű pénzérméiken magukat oino néven nevezték, amiből egy hjóno névalak rekonstruálható. Ugyanekkor kínai források is a hiungnuk közép-ázsiai megjelenéséről és Szogdia elleni támadásáról értesítenek. A hiungnu, hun, hjóno nevek kétségkívül egy tőről fakadnak, és feltételezhetően azonos népet jelöltek, amint azt a kínai és szogd írásos források tartalmi egybevetése bizonyítja.
Történetük
Amennyiben tehát a hjóno nevű nép azonos volt a hunokkal, akkor a hunok első ismert szállásterülete a közép-ázsiai Tokharisztán volt, ahová a kínai támadások elől vándorolhattak, és ahol jelentős törzsszövetséget alkottak. A korábban itt fennálló alán királyságot (kínai: alan-liao, megdöntötték. Az alánok egy része a Volgán túlra, a Kaukázus északi részéhez vándorolt előlük, a helyben maradtak pedig feltehetőleg összeolvadtak velük.
Európai hunok
Attila hun király viaszszobra a Keszthelyi Történelmi Panoptikumban
A másik nagyobb szállásterületük ezzel nagyjából egyidőben a Volga vidékén alakult ki, ahová az északi törzsek jutottak el. Az egész kelet-európai sztyeppeövezetet uralmuk alá hajtva itt egy második erős birodalmat hoztak létre. Többek között az itt élő alánokat és gótokat is leigázták.
Innen az Al-Duna és a Balkán felé folytatták hódításaikat. A terület megismerése céljából több sikeres hadjáratot vezettek. Még a Római Birodalom ellen is indítottak hadjáratokat, bár ezek csak amolyan fosztogatások és betörések voltak. Az 5. század elején indultak meg és hatoltak be a Kárpát-medencébe, ahol meg is telepedtek. Attila, a legnagyobb és legismertebb hun király székhelye is itt volt.
453-ban, Attila halála után fiai hatalmi versengése meggyengítette a birodalmat. A küzdelemből Ellák került ki győztesen, de már nem bírta hatalmát megszilárdítani. Sorra támadtak ellene a legyőzött és megadóztatott népek, ami a hunok kivonulásával zárult. Ismét korábbi szállásterületükön, a mai délorosz sztyeppéken telepedtek le, ahol később összeolvadtak más népekkel.
Fehér hunok
Toharisztánban 456-ban a Heftal-dinasztia került hatalomra, amiről Toharisztán lakóit heftalitáknak nevezték. A heftalitákat a szanszkrit források húna néven emlegették, amikor betörtek Indiába, és ott újabb birodalmat alapítottak („fehér hunok”).
A közép-ázsiai heftaliták uralmát a türkök támadása döntötte meg. Amikor I. Justinianus bizánci császár (527-565) egy türk követséget fogadott 531-ben, ez a párbeszéd zajlott közte és a követek között:
„Vajon a heftaliták városban laknak avagy falvakban?” Így feleltek a követek: „Uram, ez a nép városokban lakik.” „Tehát”, szólt közbe a császár, „ti nyilván valamennyi városukat elfoglaltátok?” „Úgy van”, felelték a követek.
Kaukázusi hunok
A kaukázusi hunokat már Ptolemaiosz is megemlíti Geográfiájában. Hieronymus egyházatya (348-420) arról ír, hogy "a hunok tanulják a zsoltárokat".Felvilágosító Szent Gergely 331-ben bekövetkező halála előtt a hunokat is tanította. Unokája, Gregorius 343-ban halt vértanú halált, amikor a kaukázusi hunok között Senesan massagéta (hun) vezérnél járt. A Kr.u. 4. században a Bibliát hun nyelvre is lefordították. 682-ben egy Izrael nevű keresztény misszionárius püspök a Kaukázusban és Dagesztánban élő hunokról számol be. Izrael püspök leírja, hogy „keresztény templomok épültek a hunok országában”, beszámol a hunok Derbendtől északra fekvő fővárosáról, „a fénypompás Varachanról”, amelynek utcái, terei vannak, ahol „ügyes ácsok” dolgoznak, akik egy állatmotívumokkal díszített hatalmas keresztet is állítottak, ötvöseik pedig arany- és ezüstszobrokat készítenek.Ebböl arra is következtethetünk, hogy a magyarok is valamilyen a kereszténységgel laza kapcsolatban álló hitet vallotak.
A hunok régészeti hagyatéka
A hun előkelők temetkezéseire jellemző volt a sírtól külön elrejtett halotti áldozat; ilyen a Pécs-Üszögpusztán előkerült együttes (kard aranylemezes tokborítása és rekeszdíszes függőgombja, reflexíj aranyborítása, aranyozott pálcarudas vaszabla, nyeregkápa aranyborítása, arany kantárdíszek), a szeged-nagyszéksósi fejedelmi kincs (arany nyakperec, aranycsatok, nyereg- és kardhüvelydíszek, lószerszám veretek, rekeszdíszes arany szíjvégek, faedények aranypántjai és egy perzsa elektronkehely). Ugyancsak egy hun előkelő sírjához kapcsolódó áldozati együttes került elő Bátaszéken. Csornán találták meg az eddig egyetlen hiteles hun aranydiadémot egy női csontváz koponyáján. E rekeszdíszes aranydiadémák a steppei viselet jellegzetes tartozékai voltak. A hunkor másik jellegzetes viseleti tárgya a nagy szárnyú rovart utánzó ún. cikádafibula.
A hun korszak talán legismertebb tárgyai a két vagy négy darabban öntött, majd összeforrasztott bronz üstök, melyek Belső-Ázsia és Franciaország közötti elterjedése tükrözi a hunok uralmát. Magyarországon Törtelről és Hőgyészről ismerünk ép példányokat.
A hun nyelv
Fő szócikk: Hun nyelv
A hunok a köztudatban
Első világháborús németellenes propaganda.
Első világháborús németellenes propaganda.
A boxerlázadás idején II. Vilmos császár a Kínába induló csapatokhoz intézett beszédben azt mondta, legyenek félelmetesek, mint a hunok. Erre alapozva az első világháborús brit és amerikai propaganda gyakran nevezte hunoknak a németeket, amikor a brutalitásukat akarta kihangsúlyozni.
Lásd még:
* Avarok
* kazárok
* Tongwancheng
* Hsziungnuk
A dokumentumot Dávid 15 készítette.
